|
| |
|
|
Kérdõív |
| Ön szerint melyik a legnívósabb hazai verseny? |
|
|
|
|
|
|
| Kezdõoldal - Gasztroirodalom - Klasszikusoktól... |
Örkény István: Püspökkenyér
"A Rue de Rennes-en leültem egy padra, és óriási darabokat törtem a tésztából. Édes és illatos volt, otthon se lehetett volna jobb; szemlátomást nem volt rajta átok. Vagy mégis? Jóllakni ugyan jóllaktam vele, de tüstént rám tört egy új és immár csillapíthatatlan éhség vagy inkább hiányérzet vagy még inkább betegség, aminek a Kitaibel Pál utca lehetett volna az egyetlen orvossága."
Lehet ugyan, hogy ez csak az egyház ünnepeire érvényes, és nem vonatkozik a nemzetéire érvényes, és nem vonatkozik a nemzetéire; végre is mi közé az idegennek a Bastille bevételéhez? Átvágtam a Hölgyek tornyáról elnevezett utcán,
... (A teljes cikk megtekintéséhez kattintson a címre!)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Krúdy Gyula: A pincér álma
„Ringlit!” „Sörbombát.” „Tojást.” „Fiatal hagymát.” „Piros retket.” „Liptói túrót.” „Egyfogatút zaftban.” „Friss sóskiflit.” „Egy kör sört ide az asztalra.” „Valami kis pörköltet, lehet nagyobbacska is, de csontos okvetlenül.” „Pájslit, Fridolinom, mert ég a gyomrom az éjszakától.” „Virslit mustárral.”
|
|
Szép Ernõ: A kaliforniai almám
"Kicsit megforgatom ég a fény alatt, megmutatom a szememnek. Gyönyörû, gyönyörû. Milyen finom lesz. Itt a kés, villa, rögtön szeletelem. Valami isteni vagyok én, hogy ezt az édeni teljességet, tökélyt, érthetetlen teremtettséget, csudálatot most azonnal fel fogom boncolni, összeroncsolom, elmállasztom a fogsorom közt és lenyelem. Eltûntetem, mint a bûvész. Hamm..."
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
