|
|
|
| Kezdõoldal - Nevezetes napok |
Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja
Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz ünneplése, elővarázsolása. A telet jelképező szalmabábot sok helyen vízbe dobják, vagy elégetik. Az ősi mágikus cselekményekből származó tavaszi népi szertartások, játékok a termés és az állatok szaporodásának serkentését szolgálják.
Forrás: Magyar Konyha 1986-87
Persze, a tavasz a szerelem, a párválasztás időszaka is. A pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Elnevezése a görög „pertekosztész” (ötvenedik) szóból ered. Az ünnep a tavaszi és nyári napforduló emlékét őrzi. Érdemes megemlíteni néhány népi hiedelmet.
Szerencsés lesz, aki pünkösd hajnalán születik. A május első hajnalán merített kútvíz egész évre egészségessé tesz embert, állatot. A pünkösd hajnali fürdés egész évre mentesít a kelésektől. A tehenet nyírfaággal megveregetik, hogy jól tejeljen. Sok helyütt kenyeret égetnek, és a hamuját a gabonaföldre szórják, hogy az aratás gazdag legyen.
... (A teljes cikk megtekintéséhez kattintson a címre!)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kulíffay Hanna: Húsvét görög módra
Húsvétkor, a legnagyobb görög ünnep idején, milliók rajzanak ki Athénből az ország minden tája felé: föl északra, Makedóniába és Thrákiába, le délnek, a Peloponnészoszra, a Pindosz és az Olümposz falvaiba, vagy a hagyományokat talán legtisztábban őrző szigetekre, a Kükládokra, Krétára, a Jón-szigetek valamelyikére.
|
|
„Nemhiába vagyok a csárdák költője"
A „negyvennyolcas ifjak a forradalom nemes eszméit nemcsak a múzeum lépcsőjén, a csaták mezején hirdették, hanem szívesen s meglehetős gyakorisággal vitatták meg eszméiket ebédjük, vacsorájuk, délutáni kávéjuk elköltésének színhelyén, valamely pesti kávézóban, jeles vendéglőben, olykor vidéki fogadóban, csárdában, a Pilvaxban, a Mátyás Király fogadóban.
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
